Szóval - én!  

Nőnapra

 

Főoldal

Önéletrajz (bemutatkozás helyett)

Ugyanez bővebben

Írásaim

Galéria

Kapcsolat

Vendégkönyv - fórum

Linkek
 

 

 

Fél perc

Pech

Záróra

Nőnap

Önéletrajz

Anyák Napja

Este

Záróra után

Magamban

Nőnapra

Mit látok?

Október 4

Hétköznap

Ötvenesek

Születésnapomra

Anyák napjára

Még a Nap is

Fa alatt

Szülinapomra

Tükör

Mikulás

András bácsi

Antrax

WTC

Hemingvének szeretettel

Választások

51

Intolerancia

Versike

Csak egy pillanat

Tiltakozom

Vers a világról

Magány

Alapkérdések

Vasárnap reggel

dalunk

kérdés

Ennyi

Ötvenkettő
 

      


Az első nő, ki a Világhoz
engem hozzászoktatott,
- Anyám. Tejet melléből kaptam,
míg ajkairól a - szózatot.

Nő az, ki társam örömömben,
míg nagy bajomban támaszom.
Ő veti ágyunk, Ő jegyzi házunk,
Ő főztje ék az asztalon.

Ő volt az is, ki lányomat
- fénylő Napunkat - szülte meg,
és nő lett a lány is...nélkülük
nem lenne a Világ kerek.

Ha életemnek alkonyát
egy kórházi ágyon érem én,
egy nő adja rám végső ruhám.
Könnyebb lesz így a szemfedél.


2001. március 7.

 

 

Fényképeim
versek, 2000 - 2003

- Előszó

- Ujjgyakorlatok

- Elmentek

- Szóval én!

- Ennyi

- 2008:   Ujj- és stílusgyakorlatok

- Egy izgalmas krimi:

 Macska a barázdában I.

Macska a barázdában II. (Hasadó kutyabőr)

Kécza Sanyi barátom és volt matróztársam útiemlékei