Szóval - én!  

Ötvenesek

 

Főoldal

Önéletrajz (bemutatkozás helyett)

Ugyanez bővebben

Írásaim

Galéria

Kapcsolat

Vendégkönyv - fórum

Linkek
 

 

 

Fél perc

Pech

Záróra

Nőnap

Önéletrajz

Anyák Napja

Este

Záróra után

Magamban

Nőnapra

Mit látok?

Október 4

Hétköznap

Ötvenesek

Születésnapomra

Anyák napjára

Még a Nap is

Fa alatt

Szülinapomra

Tükör

Mikulás

András bácsi

Antrax

WTC

Hemingvének szeretettel

Választások

51

Intolerancia

Versike

Csak egy pillanat

Tiltakozom

Vers a világról

Magány

Alapkérdések

Vasárnap reggel

dalunk

kérdés

Ennyi

Ötvenkettő
 

      
 

Ilyen a mi korosztályunk!

Foga már csak alig,
szódásalja-szemüveggel
lát csak el a falig,
nincs munkája, vagy csak ócska,
nincs is bejelentve,
ha elindul, azt se tudja,
botját hova tette,
fél, ha becsenget a postás,
barátja már nincsen,
lentről felnéz ablakába,
s nincs, akinek intsen,…
 

Ilyen a mi korosztályunk!

Kemény, mint a gránit,
együtt félti a szüleit
és az unokáit,
- tapasztalat? Mint a tenger! -
munkáját is bírja,
nem tűri, hogy abból bárki
könnyedén leírja,
 volt katona - ő még ingyen,
- s rajta meg is látod,
ha bajban vagy, ő még lehet
önzetlen barátod…
 

Ilyen a mi korosztályunk!

Szegény is meg gazdag,
akit egyszer megdicsérnek,
máskor jól lebasznak,
kinek ráncos – sima bőrét
szél és nap cserzette,
ő, ki kenyerének javát
- kemény volt? – megette,
volt, ki eltört, volt, ki hajlott,
vagy állt, mint a szikla,
volt, aki nem, vagy csak alig,
vagy könnyedén bírta…
 

Annyifélék vagyunk, ahány-
féle is az ember.

Bennünk ott van egész korunk
- mint cseppben a tenger.


2008. január 7.

 

 

 

 



 


 

 

 

Fényképeim
versek, 2000 - 2003

- Előszó

- Ujjgyakorlatok

- Elmentek

- Szóval én!

- Ennyi

- 2008:   Ujj- és stílusgyakorlatok

- Egy izgalmas krimi:

 Macska a barázdában I.

Macska a barázdában II. (Hasadó kutyabőr)

Kécza Sanyi barátom és volt matróztársam útiemlékei